„Ha baj van akkor mi ott vagyunk hogy segítsünk!” – Szinte minden beszélgetésemnél elhangzik és egészen addig üres szónak tűnhet ameddig meg nem tapasztalja ügyfelem jelen esetben Gábor, hogy ha balesetet szenved, hogyan állok hozzá Én mint a tanácsadója illetve egy kifizetés mennyi ideig tart. A balesete és a kifezetése után a következővel kerestem meg őt, hogy meséljen arról hogyan zajlott a kifizetése.
Misi: Szia Gábor!
Gábor: Szia!
M: Hogy vagy?
G: Jól vagyok köszönöm most már egész tűrhető.
M: Mi történt, mesélnél egy kicsit a balesetedről?
G: Lovászként dolgozok, és a munkahelyemen az egyik ló megrúgta a jobb alkaromat, eltört megműtötték csavarozva lett, most épp gipszben van.
M: Mikor történt a baleseted?
G : Úgy egy 3 hete. Most már 3 hete.
M: Arról mesélnél egy kicsit, hogy mi történt azután hogy eltörött a kezed? Mikor kerestél meg engem és mi történt utána?
G: Ez a baleset csütörtökön történt, csütörtökön meg is műtöttek és másnap bent kellett maradnom egy plusz napot és akkor hívtalak fel még a kórházból, hogy fizetek egy biztosítást is és hogy abból esetleg tudnék-e most valamit kapni? Szóval a baleset után egy nappal.
M: Ez után mikor találkoztunk?
G: Nem emlékszek, hogy is volt? Talán az első nap ahogy hazajöttem már délután találkoztunk is, tehát szombaton. Eljöttél hozzám és hoztál mindent. Nekem nem volt semmi dolgom szerencsére.
M: Igen szombaton délután találkoztunk. Hoztam Neked minden szükséges papírt kitöltve, lefényképeztem ami még szükséges volt és elindítottam a kárügyintézési folyamatot. Ezután mi történt?
G: Hétfőn délelőtt hívtál is hogy még kellene egy papír a munkahelybaleseti jegyzőkönyv. Ezt az én hibámból 1 hét múlva küldtem vissza Neked és másnap kedden hívtál hogy csak egy oldalt küldtem el a többi oldalra is szükség lenne. Ezt pótoltam és így mindent beküldtél amit kértetek.
M: Azután hogy mindent amit kértünk beküldtünk mennyi idő múlva hívtalak és milyen hírrel?
G: Ahogy odaadtam neked a papírt, rá 2 napra hívtál, hogy nézzem meg a bankszámlámat hogy látok-e már változást.
M Mit láttál?
G: Hát hogy amit beszéltünk… egyébként több mint amire lehetett számítani az az összeg a kártyámon volt. Szóval hogy amikor legelőször kijöttél akkor mondtál egy kalkulált összeget, hogy mennyivel számolhat az ember, annak a félével többet kaptam végül.
M: Örültél neki?
G: Persze. Hogyne.
M: A baleset után milyen támogatásra számíthat az akivel történt egy baleset? Te esetedben ez, hogy van? Honnan számíthatsz anyagi segítségre ilyenkor?
G: Azon a minimális táppénzen kívül igazából semmire.
M: A táppénzzel mi újság? Már megkaptad vagy intézőben van?
G: Folyamatban van az intézés. Alapvetően, ha minden igaz mivel munkahelyi baleset nem lesz olyan rossz a táppénzem, de hát mégis csak táppénz, szóval mégsem keres, majd annyit az ember mintha rendesen tudna dolgozni. Szóval igen intéződik de hát igen ez még idő mire megjön.
Meg hát egyébként pont úgy jött ki, hogy egy teljes fizetést megkaptam és utána történt a baleset. De ha nem így lett volna akkor egy hónapig, 2 hétig vagy 3 hétig az ember vár, mert kifizetik azt az 1 vagy 2 hetet amit dolgozott tisztán és a táppénz meg sokkal később jön meg.
Meg egyértelmű rossz hogy tehetetlen az ember hogy nem tud keresni és akkor, vagyis tudna dolgozni, mert nem fekszik az ágyban meg magánál van szinte nem fáj semmije de gipszben van a keze és tehetetlen és milyen jó hogy jött a biztosítás mert hogy igazából így „keresett”
M: Mit jelentett számodra a biztosítás?
G: Amikor megkötöttük a szerződést nem gondoltam hogy én valaha is fogom ezt a szolgáltatást használni, úgy hogy nem tulajdonítottam túl nagy értéket neki és végül aztán örülök hogy így lett mert hogy jó hogy a baleset kapcsán volt egy biztosításom és a biztosító ki is fizette.
M: Izgultál-e hogy nem fogunk fizetni?
G: Hmmm, hogy őszinte legyek nem. Mert én bíztam Benned nem egy teljesen idegen ember vagy ismerjük egymást stb. így igazából ebbe… jó hát alapvetően persze hogy na mennyit fog kapni az ember meg hogy, meg mint, de hogy ilyen egészséges bizonytalanság volt bennem, de alapvetően nem tartottam ettől különösebben. Nem volt bennem félsz, hogy hogy állsz majd hozzá, hogy hogy fog a biztosító hozzám állni, elvégre meg van kötve és mindenki ahhoz tartja magát.
M: Utolsó kérdés, így hogy már kaptál egy szolgáltatást, az a kérdésem, hogy egy ilyen helyzetben nehezebb-e annak a helyzete akinek nincs semmilyen biztosítási védelme? Erről mi a véleményed? Ha most nem kaptál volna semmit az mennyire befolyásolná a helyzeted?
G: Nem tudom igazából, mert… Én azért örülök ennek, szóval ami folyamatosan van bennem hogy miért van szükségem pénzre? Az nem olyan dolog mitudomén amivel szórakozok meg… szóval nem úgy van szükségem a pénzre, hogy… hát jó lenne ezt meg azt venni, hanem az életemet akarom építeni amihez sok pénz kell szóval a karrieremet akarom fölépíteni ezek foglalkoztatnak mostanság és ez a pénz igazából pont erre is lesz fordítva hogy a műhelyemet javítsam gépeket vegyek szerszámokat vegyek, amit ebből tudok, szóval alapvetően bár nem jó hogy eltört a kezem és azért fizetett a biztosító de alapvetően örülök neki mert akkor ebből a pénzből bizonyos dolgokat meg tudok venni ami a célom elérését segíti, nagyon jó szolgálatot tesz ennek érdekében.
M: Szóval nem hátráltatott a célod elérésében az hogy baleset történt?
G: Nem, igen visszaestem a cél elérésében mert ugye nem tudok dolgozni nem tudom elérni azt de azért valamilyen úton módon kárpótol és segített.
M: Ha nem lett volna?
G: Hát akkor valahogy majd csak eltelik az idő kivárja az ember, de mégiscsak szeretne haladni szóval hogy mindent el lehet érni mindenhogyan, de alapvetően de így mégis csak könnyebb. Nem szó szerint versenyzünk az idővel, de mégiscsak telik az idő szeretné az ember minél hamarabb elérni a célját mégiscsak gyorsabb volt így vagy valamivel gyorsabban fogom elérni hiszen annyival kevesebbet kell dolgoznom miután meggyógyulok. Ami egyébként még 2 hónap biztos.
M: Köszönöm Gábor, jobbulást és kívánom hogy akkor érd el minél hamarabb a célod.
G: Én is köszönöm.
